A vállalati technológia az elmúlt évtizedekben sokat változott. Az 1950-es években jelentek meg az első írógépek, 13 évvel később az első nyomógombos, vonalas telefonok. Az 1970-es évek elején a floppy lemezeket használata terjed el, ekkor küldték ki az első emaileket is. Majd közel 10 évet várunk arra, hogy hódító útjára induljon a CD, és 15-öt, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljenek a mai mobiltelefonok elődjei. Az 1990-es évek elején elkészül az első weboldal, pár évvel később tintasugaras nyomtatók válnak az irodai mindennapok fontos eszközeivé. A 2000-es évek a mobilkommunikáció fejlődéséről, az első táblagépek és laptopok megjelenéséről szóltak. A jelenben pedig az infokommunikációs technológiák sosem látott mértékű fejlődése mellett a digitálisan felkészült vállalkozások mobil munkahelyekről dolgoznak, egymással integrálható vállalati rendszereket és felhőszolgáltatásokat vezetnek be.

De hogy áll hazánk informatikai területen? A gazdaság és a társadalom digitális fejlettségét mutató európai uniós DESI (Digital Economy and Society Index) szerint Magyarország napjainkban sajnos a lemaradó országok között foglal helyet. A DESI index öt szempontból vizsgálja egy ország digitális fejlettségét. Pontozza a hálózati kapcsolatok szintjét, a digitális szaktudást, az internethasználat elterjedését, a digitális technológiák integráltságát és a digitális közszolgáltatásokat. Ez alapján gyengén szerepelünk, melynek legfőbb oka, hogy az index által mért területek az uniós átlagnál lassabb ütemben fejlődnek, valamint a digitális kompetenciákat a közoktatásban még nem fejlesztik kellő mértékben. A legnagyobb kihívást változatlanul a technológiák üzleti integráltsága, valamint a digitális közszolgáltatások területe jelenti. A javulás elengedhetetlen feltétele ezért a rugalmas tanterv, az IT szakemberek továbbképzése és a rendelkezésre álló infrastruktúra fejlesztése az iskolákban és az üzleti szférában egyaránt.

Optimizmusra ad okot, hogy számos tényezőben kitűnően szerepel a listán hazánk, így például a vezetékes szélessávú internet a háztartások 95 százalékában érhető el, ezzel csupán 2 %-kal lemaradva az EU átlaghoz képest. A magyar internetezők 83 százaléka napi szinten használja a közösségi oldalakat és olvas híreket, ezzel az élmezőnyben vagyunk az EU-n belül.

A vállalati szférában is szükséges a digitális megoldásokkal kapcsolatos szemléletformálás, hiszen komoly hátrányban vannak a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások informatikai tekintetben európai versenytársaikhoz képest. 

Pedig egy-egy IKT-fejlesztés megtérülése legfeljebb néhány év, de egyszerűbb megoldások bevezetésének költségei akár pár hónap alatt is visszahozzák a ráfordításokat.

Dr. Kelemen Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője így fogalmazott a Modern Vállalkozások Programjának pécsi Információs Napján: „Minél több az 1 főre jutó bevétele egy vállalkozásnak, annál könnyebben fog tudni külföldi piacokra lépni, annál versenyképesebbé válik. Ha az EU 28 tagállamának átlagát vesszük, Magyarország az utolsók között van a digitális gazdaság és társadalmi index tekintetében.” – emelte ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.

A kormányzat IKT-stratégiájában szereplő cél ezért az, hogy 2020-ra a kis- és középvállalkozások 99 százaléka rendelkezzen internet-hozzáféréssel.

A mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének fenntartása, a hosszú távú stabilitás és növekedés érdekében az informatikai eszközök és szolgáltatások tudatos használata is szükséges. 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tavaly tavasszal indított Modern Vállalkozások Programja a vidéki kkv-k hatékonyabb és gazdaságosabb működésében segíti a cégvezetőket. A digitális fejlesztési irányok díjmentes meghatározása mellett tájékoztatást nyújt országosan 27 IKT tanácsadó az uniós támogatásokról, melyekből a digitális eszközök vagy szolgáltatás beszerzése finanszírozható.