Digitális Munkaerőpiac 2017 Konferencia
Munkaerőhiány a jelenben, digitálisan magasan képzett szakemberek a jövő gazdaságában
A magyar vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából egyre kritikusabb mértékű a digitálisan felkészült munkavállalók hiánya. A becslések szerint a 22 ezer hiányzó informatikus csak a jéghegy csúcsát jelenti: több százezer, digitális értelemben magasan képzett szakemberre volna szükség a digitális gazdaságban. A globális gazdaságban végbemenő digitalizációs és automatizációs folyamatokra a munkaerőpiacnak is reagálnia kell. A digitális kompetenciák megkerülhetetlenné válnak, így az oktatási rendszer reformja, az elméleti tudáson túl a gyakorlati tapasztalat együttes megszerzése mellett a versenyképes digitális munkahelyek létrehozása is a jelen feladata.
Magyarország kormánya a piaci szereplőkkel és a gazdasági érdekképviseletekkel a Digitális Munkaerőpiac Konferencián jelentette be a Digitális Munkaerő Programot a digitális munkaerőhiány enyhítése érdekében.


Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért,
ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa elmondta, hogy sajnálatos módon minden mérvadó statisztika szerint zsugorodik az EU világgazdasági súlya, aránya. A legalapvetőbb strukturális problémát az EU-ban az okozza, hogy ugyan létezik egységes belső piaca, egységes gazdasági térség, aközben fontos részterületeken regionális vagy nemzeti piacokra töredezik szét.

A konferencia kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a versenyképes digitális munkahelyek létrejöttének egyik alapfeltétele, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások döntéshozói ismerjék az infokommunikációs megoldások használatából eredő előnyöket. A legnagyobb problémát az olyan kkv-k fejlesztése jelenti, amelyek be vannak ragadva a megszokott módszereikbe, nem képesek reagálni a jelenlegi kihívásokra.

„A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének egyik kulcskérdése, hogy pontos információkkal rendelkezzenek saját vállalkozásukról, annak működését befolyásoló tényezőkről. Ehhez korszerű informatikai megoldások rutinszerű használata szükséges, mely eszközök kiválasztásában segít a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által életre hívott Modern Vállalkozások Programja.”
Koleszár Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezető IKT tanácsadója szerint a 24. órában vagyunk: „Már ma fel kell készülni arra, hogy a munkahelyek képesek legyenek fogadni a digitálisan képzett munkavállalókat. Ezt támogatja a Modern Vállalkozások Programja is. A digitalizáció miatt bizonyos munkakörök meg fognak szűnni vagy át fognak alakulni, és ami fontos, hogy ezek közül már ma több hiányszakmának számít, például a virtual reality fejlesztő vagy az adatbányász.”
Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelős cégtársa hozzátette: „A munkaerőhiány behatolt minden iparágba, amit lehet, azt nem emberi munkaerővel fogják megoldani a vállalatok. Azt is látjuk viszont, hogy óriási a szakadék a vállalatok szervezeti és irányítási rendszerében ahhoz képest, hogy mennyire fontosnak tartják a digitalizációt.”
A PwC idei vezérigazgatói felmérése is kimutatta, hogy a szervezetek növekedésének legnagyobb gátja a szakemberhiány, amely ma már szinte minden iparágat elért. Egyik napról a másikra több 10 000 munkavállalót előteremteni nem lehet. Ezért van óriási szerepe a digitalizációnak, automatizációnak. A magyarországi gyártóegységeknek is az automatizáció irányába kell indulniuk a versenyképességük fenntartása érdekében.
A bérezésen, a juttatásokon túl a digitális eszközökkel végzett távmunka lehetősége és a versenyképes munkakörnyezet nyújthat vonzó alternatívát a munkavállalók számára. A vállalkozások fejlődéséhez, stabil növekedéséhez ezért a digitális infrastruktúra kiépítése elengedhetetlen, amihez a Modern Vállalkozások Programja is segítséget nyújt.