A DJP elsősorban az infrastrukturális fejlesztések, valamint az internethez való hozzáférés lehetőségét javító intézkedéseket, továbbá négy terület (oktatás, exportfejlesztés, gyermekvédelem, startupok fejlesztése) digitalizációs stratégiáját fogalmazta meg, addig a DJP 2.0-ban a gazdasági élet, az állami működés és a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte egyetlen területe sem marad ki. Összesen 23 új programelemről van szó.

Kiemelt fontosságú a digitális agrárstratégia, hiszen az állattenyésztés, a növénytermelés és az élelmiszeripar nagy ütemben digitalizálódó terület; óriási tartalékok vannak a magyar agrártermelésben. A mezőgazdaság mellett a program az egészségügy digitális fejlesztését is magába foglalja: az okoseszközök által begyűjtött információk segítségével a polgárok jelentős egészséggyarapodását lehet elérni, például úgy, ha az applikációk a megfelelő időben jelzik a használóknak, hogy szakorvoshoz, szűrővizsgálatra indokolt menniük. 

A magyar egészségügy digitalizációja mellett 2018-ra a magyar sport teljes rendszerének működését támogató, úgynevezett Digitális Sport Kataszter jön létre. Az adatbázis tartalmazza az egyes sportágak működésével kapcsolatos valamennyi információt – a sportolók és az általuk elért eredmények, a sportszervezetek adatait –, emellett megtalálható lesz benne a sportlétesítmények, az országszerte elérhető sportolási lehetőségek és a sportesemények listája is. A magyar sportélet digitális fejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy Magyarország sportolói továbbra is a világ legjobbjai közé tartozzanak. 

A Szupergyors Internet Program révén 2018 végére teljes vezetékes széles sávú internet lefedettséget érünk el Magyarországon. A hazai mobilinternet-hálózat fejlettsége a világ három-öt legjobbja közé tartozik, a 95-97 százalékos 4G-lefedettséggel 35 százalékkal előrébb tartunk az európai átlagnál. A fejlődés azonban nem áll meg, hiszen az 5G mobilinternet technológiára való átállásra is fel kell készülni úgy, hogy amikor annak kereskedelmi célú használata 2020-tól elindul, akkor hazánk az 5G-technológiát elsőként alkalmazó országok között lehessen.

Magyarország digitális oktatási stratégiája, amelynek az a célja, hogy legalább átlagos infokommunikációs ismeretekkel kerüljenek ki a tanulók az oktatási rendszerből. Ma még milliós nagyságrendű azoknak a száma, akiknek semmilyen digitális tudásuk nincs. Számukra – főleg uniós forrásból – olyan ingyenes kompetenciafejlesztő programok indulnak még az idén, hogy a megszerzett ismeretekkel beléphetnek a digitális világba, és a munkavállaláshoz szükséges tudás szintjét is elérhetik.