Az információs társadalom kiemelten épít az információtechnológiára, aminek központi szerepe van az értékteremtésben, a gazdaságban, az oktatásban és általánosságban a társadalom egészének működésében. A legtöbb munkáltató számára ma már nem elég, ha a felvételt nyert alkalmazott jól ért a szakmájához; a világ felgyorsulása és a folyamatos fejlődés iránti igény megköveteli, hogy az alkalmazottak folyamatosan képezzék magukat, hiszen a jelenlegi tudásuk 5-10 év múlva elavulttá válhat. Ez leginkább az informatikusokra és a mérnökökre igaz, de az orvosoknak, tanároknak és az irodai dolgozóknak is szükséges képességeik fejlesztése. Információhoz ma már korlátlanul, szűretlenül, felülbírálatlanul hozzá lehet jutni, nem úgy, mint Platon korában, aki a tudást egy elfogott és kalitkában őrzött galambhoz hasonlította.

A legtöbb esetben pozitív a hozadéka a technika és az informatika fejlődésének, hiszen az internet elterjedése óta nincsenek tér- és időbeli korlátok, bárhol, bármikor elérhetőek vagyunk. Akár a világ másik végén élő családtagokkal is napi szinten társaloghatunk, a tanulás és a munkavégzés is egyszerűbbé vált az információáramlásnak köszönhetően. A mai kor gyermekei beleszületnek ebbe az internet uralta világba, sokan szinte még beszélni sem tudnak, de a tableten már megtalálják a játékot, és pár év múlva karácsonyra is valamilyen okoseszközt kérnek szüleiktől.

A rengeteg pozitív hozadéka ellenére azonban nem lehet pontosan meghatározni, hogy a digitalizáció milyen irányba viszi a világ társadalmának fejlődését. Ennek oka, hogy az internet nem csak tényeket, tudományos elméleteket, hanem hazugságokat és egyéb redundáns információkat is tartalmaz. Azaz nem egyértelmű sem a mód, sem az irány, mindenki maga válogat, saját szempontok szerint az információk közül. Érdemes ezért kellő fenntartással kezelni az online információ-áradatot, és megtenni a kellő óvintézkedéseket, ill. felismerni, hogy veszélyt is hordozhat magában.

Magyarországon a 15-69 éves népesség 62 százaléka, azaz közel 4,6 millió ember internetezik havi rendszerességgel. A fiatalok és diplomások körében a nethasználat 90 százalékos arányú, az ötvenes éveikben járók 43, az attól idősebbek 24 százaléka használja az internetet. Az idősebb korosztály most fedezi fel az internet adta lehetőségeket, míg ebbe a rendszerbe egy gyermek gyakorlatilag beleszületik. A szélessáv terjedése azért kulcsfontosságú, mert a világháló adta lehetőségeket csak gyors adatátvitel esetén lehet kihasználni. Bár az Európai Unió felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre a legnagyobbat az e-közigazgatás területén (a 23. helyről a 14-dikre), a hazai lakosság 60-70 százaléka gyakorlatilag digitálisan írástudatlan, azaz nem él az informatika nyújtotta előnyökkel.

Tavaly a mobilkommunikáció rekordot döntött: a világban egy év alatt 532 millió új előfizetést jegyeeztek. Napjainkban 2,7 milliárd mobiltelefon- előfizető van a világon, globális szinten 41,4 százalékos, Európában 84 százalék körüli a mobilpenetráció. Míg Nyugat-Európában már 2006 közepén átlépte a mutató a 100 százalékot, Kelet-Európában ez a szám 2006 közepén 78 százalék volt.