Radikális változások a banki és pénzügyi világban vagy marad minden a régiben?

Radikális változások a banki és pénzügyi világban vagy marad minden a régiben?

A FinTech-ben rejlő lehetőségek, technológia a pénzügyben
A FinTech kifejezést először 1990-es évek elején hallhattuk először. Az alapvető megközelítés az volt, hogy a nem szorosan pénzügyi technológiai szereplők is megjelentek és együttműködésbe kezdtek a pénzügyi szereplőkkel. Az első ilyen jellegű együttműködés a Citigroup és a Travellers Group között jött létre. Az eltelt több mint 20 év során az tapasztalható, hogy sorra jelennek meg FinTech cégek, startupok, új technológiák és szereplőket hoz össze a nagy számú lehetőség. Kiemelkedő a megjelenés a fizetési szolgáltatások kapcsán valamint a hitelezésben(online fizetés, banking, score minősítések, hitelképesség).

Lesz változás? A vélemények megoszlanak!
A FinTech radikális hatásában a tanácsadó cégek és szakemberek véleménye egyenlőre megosztott. Alapvető változást fognak-e hozni a pénzügyi szektorban vagy megmaradnak kiegészítőként alkalmazott megoldásokként vagy a bankok jelentőségének csökkenéséhez fog-e vezetni.
Az biztosan állítható és tetten érhető, hogy olyan ügyfélélményt növelő megoldások jelentek meg melyek a technológiai újítások eredményei, infokommunikációs eszközeiket korszerűsítették, mobilbanki szolgáltatások érhetők el szinte kivétel nélkül. Teret nyertek a banki applikációk, a  fizetések egyszerűsítése az NFC megoldások által.

Melyek azok a tényezők, melyek jelentősen hozzájárulnak a FinTech cégek térnyeréséhez?
Ömlik a forrás a FinTech cégekbe. 
Hét év alatt 2008-2015 között 20-szorosára nőtt és ezzel elérte a 20 milliárd dollár fölötti befektetési összegeket a kockázati tőke. 20.000 fölötti azon vállalkozások száma, akik banki startupként működnek közre.

Megváltozott fogyasztói szokások és magatartás!
Az internetes penetrációnak köszönhetően jelentősen nőtt az az eddig nem elért fogyasztói bázis nagysága. Ez a fogyasztói bázis teljesen eltérő szegmensekből ( lakosság, cégek) valamint széles korosztályi jegyekkel bír teljesen eltérő igényekkel és magatartással. Domináns a fiatalok mobileszköz használata akik a legnagyobb fogyasztói bázist jelentik az amerikai gazdaságban.
„Az Y-generáció 88 százaléka használja az internetet bankoláshoz, és csaknem háromegyedüket (73 százalék) jobban érdeklik a technológiai cégek új pénzügyi szolgáltatásai, mint a saját bankjuknak a pénzügyi szolgáltatása (Scratch 2014)”

Technológiai fejlődés, forradalmi innováció, blockchain
Jelentősen nőtt a számítási kapacitás. Egy mai mobiltelefon processzora képes ugyanakkora számítási kapacitásra mint a 200-es évek elején a  számítógépek, az ára töredéke azoknak. 7 milliárd mobiltelefon van a világban (2015) és több mint 3 milliárd a mobilinternet előfizetések száma. Az Y generáció 75%-ban használja a telefonját mobil-bankolásra, ez néhány év alatt megduplázódott. Biometrikus azonosító megoldások ( retina, újlenyomat) egyre fokozzák a digitális fizetések elterjedését. Bigdata, Ai, felhő megoldások mind költségben, mind módszerek tekintetében hoznak egyre olcsóbb és a szereplők számára érdekes megoldásokat. A megosztott könyvelési technológiának (DLT) köszönhetően többek között olcsóbbá vált a határon átnyúló pénzügyi tranzakciók költsége, ez mintegy 20 Milliárd euróval csökkenni fog egyes jóslatok alapján. a Blockchain a bitcoin fő technológiai innovációjának tekinthető, hiszen a hálózatban történt pénzügyi tranzakciók igazolására hivatott, más célokra is használható. A modell radikális váltást jelent a jelenleg működő technológiához képest.

FinTech megoldások már spájzban vannak!
Fizetési megoldások
A fizetőeszközök területén az elmúlt évek legnagyobb újítása a virtuális fizetőeszközök, amely eszközök közös jellemzője, hogy a pénzforgalmat bármiféle közvetítői közbeavatkozás nélkül kezelik. A virtuális fizetőeszközök jelentőségéről ez idáig megoszlanak a vélemények, a piac és a szabályozás leginkább kétélű fegyverként tekint rá. Egyrészt jegybank által kontrollált fizetőeszköz lehetne, másrészt viszont veszélyes is. Számos kockázatot rejtenek, ugyanis nincs hivatalos kibocsátójuk, s nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem. Emiatt hiányoznak a megfelelő felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok is, amelyek például visszaélés, számlalopás esetén védenék a fogyasztók érdekeit.
„Ma már számos FinTech-szereplő nyújt a technológián alapuló szolgáltatást, a banki közvetítői rendszert megkerülve. Ezek közül érdemes megemlíteni a Ripple-t, amely a bankok által használt SWIFT-hálózat helyett egy blockchain alapú elszámoló rendszeren keresztül bonyolít le külföldi tranzakciókat vállalatok számára, vagy a vállalati partnerek letéti ügyleteit.” 
Az alternatív fizetési megoldások fejlődésének melegágya a feltörekvő piacok. Ezekben az országokban a mobilhasználat elterjedése és a pénzügyi szolgáltatásokat el nem érők nagy száma katalizátorként hatott a különböző mobiltelefon alapú fizetések és internet alapú hazautalási megoldások (remittance) elterjedésében. Az egyik legsikeresebb példa a 2007-ben Kenyában indított M-Pesa mobilfizetési rendszer.
Az M-Pesa szolgáltatását 17,6 millió ember, a lakosság csaknem 40 százaléka használja, és 31 milliárd dollárnyi tranzakciót bonyolított le 2016-ban, ami a kenyai GDP közel felével egyenlő (Safaricom 2016). Kínában pedig az AliPay, az Alibaba Holding fizetési rendszere 270 millió havi aktív felhasználójával bonyolítja le a kínai kiskereskedelem 75 százalékos tranzakciós forgalmát (AGHL 2015).

Hitelezés
A digitális működés miatti költségcsökkenés és az online marketing használata lehetőséget biztosít az alternatív hitelintézeteknek, hogy növekvő piaci részesedést szerezzenek a hitelezési üzletágban.
A nem-banki kockázatos hitelezés szegmensben 10 év alatt 2.5-szörös volt az összes pénzügyi forgalom az Egyesült Államokban. Az új belépők számos új üzleti modellel léptek versenybe. Ezek közül az online piactér alapú hitelezés (online marketplace platform lending) és a közösségi finanszírozás (crowdfunding) vált leginkább elterjedtté. Az online piactér alapú hitelezők közvetítőként lépnek fel a hitelt szolgáltató és a hitelt igénybe vevő felek között.
Itt említhető még a közösségi finanszírozás a fentieken túl.

Nem bankok, de bankolnak!
A Google, Apple, Amazon, ebay is megjelent olyan megoldásokkal, mikor  a core business mellett kínálnak fizetési, hitelezési megoldásként. A technológiai vállalatok elsősorban fizetési szolgáltatásokat ajánlanak meglévő ügyfeleiknek, több példa van azonban arra is, hogy a hitelezésben is részt vesznek.
Merre, tovább?

E rövid kitekintőben, röviden és a terjedelmi korlátok miatt nem teljes körűen megpróbáltuk felvázolni a Fintech jelenséget. Sok esetben a banki szektort is megkerülő fizetési elszámolási megoldásoknak sokkal inkább gazdasági- társadalmi hatásai vannak, mintsem technológiai. Vitathatatlan, hogy a virtuális térben szaporodó alternatív pénzügyi tranzakciók csak az IT folyamatos fejlődése mellett jöhetnek létre, azonban ezek a fizetési módok csak valamiféle közös konszenzus, a felek érdekeinek együttes kiszolgálása mellett tarthatók fent. Nyilvánvalóan ennek az új, és mind a mértékét, mind a penetrációját tekintve rohamosan növekvő piacon a felek „önmérséklete” nem elég, átfogó szabályzásra lesz szükség. Véleményünk szerint ennek elmaradása, a virtuális térben zajló többszörös multiplikációk jelentős gazdasági kockázatot rejtenek. Mindezzel együtt, a pénzügyi folyamatok real-time támogatását megállítani nem lehet, akár 10-20 éven belül az elszámolási műveletek teljesen dematerializáltakká válhatnak és még a magánszférát tekintve is csak mutatóban maradnak fent a ma még megszokott bankjegyek. 


Felhasznált forrás: Kerényi Ádám − Molnár Júlia: A FinTech-jelenség hatása − Radikális változás zajlik a pénzügyi szektorban? Hitelintézeti Szemle, 16. évf. 3. szám, 2017. szeptember, 32–50. o
http://real.mtak.hu/65106/1/kerenyi_adam_molnar_julia_u.pdf