Az eredeti interjú elérhető a portfolio.hu oldalon

Itt a nagy terv, amivel az új Orbán-kormány megmenti a magyar gazdaságot!

A magyar gazdaság a következő két évben 4% felett növekedhet, de ahhoz, hogy ez fenntartható legyen később is, nem elegendő a fiskális és monetáris eszközök alkalmazása, hanem különösen fontos a gazdaság körüli alrendszerek versenyképességének javítása - mondta a Portfolio-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ilyen kulcsfontosságú terület pl. az oktatás, különösen a felnőttképzés és szakképzés, a nyelvtudás, a digitális technológia és a kutatás-fejlesztés. Az MKIK a napokban küldte meg a javaslatait Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Arra a felvetésünkre, hogy az uniós pénzek hiánya visszaveti majd a növekedést, az MKIK elnöke úgy reagált: nem várható, hogy az EU érdemben csökkenti a Magyarországnak szánt forrásokat. Parragh László szerint az uniónak van egy olyan tulajdonsága, hogy a perifériáról az erőforrások a centrumba áramlanak, ez leginkább a munkaerőnél látható. "Ha ezt Európa nem ismeri fel, és nem ad ebből vissza valamilyen alapon keresztül, akkor előbb-utóbb ezek az országok megfontolják, hogy az unió tagjai akarnak-e maradni."

Parragh László főbb gondolatai:

• A digitalizáción és a hatékonyságjavuláson keresztül jelentősen csökkenthető a közszféra mérete (ahogy pl. a NAV-nál történik), az ott dolgozók egy részének a vállalatoknál kell elhelyezkednie.
• Az észt példán keresztül meg kell valósítani a közszféra digitalizációját, ennek eredményeképpen közhiteles adatbázis hozható létre, nagymértékben csökkentve a bürokratikus terheket a cégeknél és a magánszemélyeknél.
• Programokat kell indítani a vállalatok digitalizációjának erősítésére, ami végül magasabb nyereségességhez vezet.
• A legnagyobb gond a munkaerőhiány. Magyarországon 500 ezer munkavállalót lehetne átterelni a versenyképes vállalatokhoz, miközben a gyors béremelések hatására a 300-500 ezerre becsült külföldön dolgozó magyarok egy része is hazajöhetne.
• A gyors béremelésnek a járulékok intenzív csökkenésével kell járnia.

Hangsúlyozta: a jelenlegi, konjunkturális időszakban kell megtenni azokat a lépéseket, amelyek segítik, hogy fenntartható maradjon a növekedési ütem, így amikor majd rosszabbra fordul a globális konjunktúra, akkor sem lassul nagymértékben a magyar gazdaság növekedése.

Baj lesz az uniós forráshiányból?

Arra a felvetésünkre, hogy az uniós forráshiány lassítani fogja a magyar gazdaság növekedését hosszú távon, Parragh úgy reagált:

Az Európai Uniónak van egy olyan tulajdonsága, hogy a perifériáról az erőforrások a centrumba áramlanak, ami leginkább a munkaerőnél látható. Ha ezt Európa nem ismeri fel, és nem ad ebből vissza valamilyen alapon keresztül, akkor előbb-utóbb ezek az országok megfontolják, hogy az unió tagjai akarnak-e maradni - fejtegette Parragh László. "Elszakadhat a cérna" - mondta.

Ugyanakkor hangsúlyozta, Magyarországnak nem szabad az unión lógni, nem szabad az EU-forrásoktól függnünk. Ezt úgy érhetjük el, ha a tudásalapot és a munkaintenzitást tudjunk növelni, erről szól az a tervezetünk - árulta el Parragh László.

A digitalizáció kulcskérdés

A digitalizáció az államigazgatás terén lehet a leggyorsabban bevezethető. Az MKIK az észt példát hozza fel, ahol sikeresen valósították meg az állami szolgáltatások digitalizációját.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakításával a korábbi 24 ezer fő helyett 5 ezerrel kevesebben tudják ellátni ugyanazokat a feladatokat, sőt, már az adóhatóság készíti az adóbevallást a magánszemélyeknek. Ezzel csökkent a bürokrácia, terhet vesz le az emberek válláról, miközben javul a hatékonyság. "A földnyilvántartástól kezdve a cégbíróságon át mindenhol hasznosítani lehetne a digitális technikát, az adatbázisokat össze lehetne kötni, ezeket közhitelessé kellene tenni, és elérhetővé a vállalatok és a bankok számára is" - mondta az MKIK elnöke.

A digitalizációt nem csak az államigazgatás terén, hanem a vállalatoknál is meg kell valósítani, ami a vállalatirányítást és a gyártási folyamatot is érinti. Parragh László szerint ez a folyamat forradalomszerűen söpör végig a világon. "Ha kellően gyorsak vagyunk, akkor 2020-ig Európa első 10 országa között lehetünk, ami a digitális fejlettséget illeti" - mondja az MKIK elnöke.

Az eszközparkunk fejlett, az infrastruktúránk jónak mondható, de az emberek digitális ismereteit muszáj fejleszteni, mert ebben az átlag alatt helyezkedünk el. Szerinte lépéseket kell tennünk azért, hogy a cégek ki tudják használni a meglévő technológiájukat, aminek hiányát mutatja, hogy a globálisan szárnyaló internetes értékesítésben gyengék vagyunk.



Látható, hogy minél kisebb egy vállalat, annál inkább gondolkozik azonnali megtérülésben, vagyis nem szívesen vállalja fel a hossz távú költségeket. Parragh szerint a kkv-kat különböző adóeszközökkel, közbeszerzésen való részvétel jutalmazásával lehetne támogatni.

Munkaerőpiac és béremelés

Az MKIK elnöke úgy véli, a felnőttképzésre is nagy hangsúlyt kell fektetni, ebben láthattuk ugyanis a legkevesebb változást a rendszerváltás óta. Ezzel az új technológiát megtanulhatják a jelenlegi munkavállalók, és a közmunkások olyan tudásra tehetnek szert, amivel képesek lehetnek helyezkedni. A közszférában dolgozó felsőfokú végzettségűeknek lehet olyan képzést, átképzést biztosítani, ami versenyképes tudást biztosít számára.

  
Ma 500 ezer fő van a magyar munkaerőpiacon, akiket a versenyképes vállalatok foglalkoztathatnának:

• Egyrészt a közmunkások elsődleges munkaerőpiacra terelése,
• másrészt az államigazgatásban dolgozók egy részének a vállalati szektorba való átsegítése,
• harmadrészt pedig a mikrovállalkozók egy szűk köre adja ezt a halmazt. Utóbbiak azok, akik "egyik napról a másikra élnek", és a közterheket is nehezen tudják fizetni.

A gyors béremelést nem minden cég fogja bírni, ugyanakkor nagyon fontos, hogy tartós legyen a bérfelzárkózás. "Nem tudjuk, hogy hány magyar munkavállaló van külföldön, de a legtöbb becslés 300-500 ezer közé teszi, ami a munkaerőnk 10%-átjelenti. Ez GDP-méretben, fogyasztásban, adóbefizetésben egyaránt hiányzik, vagyis GDP-ben kimutatható kárt szenvedünk" - mondta, ami a legóvatosabb becslés szerint is 4% GDP-t vesz el tőlünk. A béremelés tehát azért is szükséges Parragh szerint, hogy a külföldön dolgozókat visszacsábítsuk az országba.

"Jelenleg a munkaerőpiac keresleti, és nem kínálati, ebben a helyzetben pedig lehetséges gyorsan emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot. Ha egy cég trükközne, akkor a munkavállalóknak lehetőségük van elmenni máshova dolgozni, és mindenki rákényszerül az emelésre" - mutatott rá.

Az, hogy nagyobb mértékű a tényleges béremelés, mint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, azt mutatja, hogy keresleti a piac. Ebben a helyzetben azonban az államnak még inkább le kellene mondania egyes bevételekről, amivel nagyobb gazdasági növekedést generálhatna - utalt Parragh arra, hogy


Parragh összességében úgy látja, hogy az állam jelentős összeget fordít beruházásokra a következő időszakban - pl. Paks 2., Budapest-Belgrád vasút, modern városok és falvak -, amelyeknek komoly multiplikátor-hatásuk lesz, ugyanakkor a fenti, a kamara által javasolt programok megvalósítása segíthetnek abban, hogy ne essen vissza a magyar növekedés később sem.