Czimbalmos Levente (MKIK) a digitális transzformációról kifejtette, hogy egy jövőkutató szerint a jelenlegi kort úgy éljük, az emberiség évezredes történetében először, hogy nem a történetiségből, hanem a megismerésből, a tapasztalatiságból tanulunk és építkezünk. A digitális transzformáció nem másról szól, mint a változásról, alkalmazkodásról, a versenyképességről és hatékonyságról. A DESI index rangsorában elfoglalt helyünk ellenére jó hír, hogy vállalati digitalizáció legmeghatározóbb indikátora az ERP megléte, a kkv-k digitális fejlődését támogató Modern Vállalkozások Programja hét éve működik, azóta 14-ről 21%-ra nőtt a vállalatirányítási rendszerek penetrációja. Az erősebb versenykörnyezetben működő vállalkozások jobban digitalizáltak, a tanulság, hogy nyitottnak kell lenni a változásokra.
Hajós Balázs (Schneider Electric) szerint a digitalizáció nem az, ha egy papírt felviszünk a számítógép képernyőjére, hanem az, amikor adatok mentén szervezzük a vállalati működést. A digitalizáció nem cél, hanem eszköz, és meg kell érteni először, hogy mi a cél vele. 2022-ben olyan helyzetben vagyunk, hogy ügyfelet könnyebben találunk, mint kollégát. Amikor ügyfélélményről beszélünk, akkor gyakran elfelejük az alkalmazottakat. Nagyon fontos, hogy a belső folyamatok digitálisak legyenek, hogy az alkalmazottak „ne ugorjanak ki az ablakon”, és hogy az ügyfélélmény esetükben szintén jobb legyen. A digitaális transzformáció része a környeettudatos, energiahatékony működés is, a klímaváltozás egy olyan probléma, amelynek megoldása nem tűr halasztást, „ha nem rontjuk el, beírjuk magunkat a történelemkönyvekbe” – vélekedett Hajós Balázs.
Kezdődy Attila (MKB Bank) elmondta, az elsődleges feladata az MKB-nál illetve a Magyar Bankholdingnál az adatokból az érték kinyerése, és abban a szerencsés helyzetben van, hogy tényleg újragondolják a folyamatokat, a kultúrát, a működést, a szinergiákat. Nem csak egy, hanem több felsővezető is azt gondolja a pénzintézetnél, hogy ez a helyes út, „szerencsére nincs is más út, amikor három bankot kell egyesíteni” – tette hozzá a szakember. A szigetszerű működés helyett tervezetten és átgondoltan hajtják végre az átalakulást. Három különböző szervezetet gyúrnak össze, és mindegyik valamiben jobb, mint a többi: három különböző kultúrájú szervezetből kell egy együttműködő rendszert összehozni. Az ügyfelek nem bankolni akarnak, hanem valamilyen problémát megoldani, egy igényt kielégíteni: „adatalapon, az ügyfeleket egyenként kiszolgálva fordulhatunk rá a jövőre, megvan a technológia és a szándék, nagyon érdekes jövő elé nézünk” – tette hozzá Kezdődy Attila.
Szoleczki Zoltán (OTP Bank) szerint a digitális transzformáció egy buzzword, túl magas szintű megfogalmazása egy komplex problémának. Szerinte rendszerszinten el lehet választani a belső és a külső rendszereket, de az ügyfél szemében ezt nem tehetjük meg, csak end-to-end folyamatokban lehet gondolkozni. Az OTP-nél arra törekednek, hogy első körben olyan folyamatokat automatizáljanak, amelyek fontosak az ügyfeleknek, ugyanakkor az alkalmazottak számára kevésbé kedvelt ügyek, mint például a hagyatéki ügyintézés vagy a számlazárás. Arra kell törekedni, hogy olyan folyamatokkal dolgozzanak, ami az alkalmazottaknak is élményt nyújt, a gépek pedig elvégzik helyettük a kevésbé kedvelt folyamatokat. Az autógyárakban is emberek dolgoznak, ám szingularitásban vannak a gépekkel, meghatározható, hogy hol van az embernek hozzáadott értéke és hol a gépeknek. A szakember szerint nagyon fontos a vállalkozások alkalmazkodó képessége és a gyors reakcióképesség növelése a piaci változásokra és a szabályzói elvárásokra. Jó példa erre, hogy amikor a pandémia elején a hitelmoratóriumot bevezették, akkor 3 hét állt a mintegy 300 IT-rendszerrel rendelkező OTP Bank számára a szabályozás végrehajtására, ami hatalmas feladat volt.
Kulifai Zoltán (Vodafone) elmondta, a digitális transzformáció abban jelent segíteni, hogy hatékonyabb legyen egy cég, és még jobb ügyfélélményt adjon a belső és külső ügyfeleinek, valamint jobb döntéseket tudjon hozni. Azok a sikeres projektek, ahol átfogó stratégia, vízió, kísérletezőkedv van a cégnél, és ahol a teljes cég, a vezetéstől az alkalmazottakig képes alkalmazkodni a változásokhoz. Szerinte a belső működési igények fontosabbak, mint a front end kiszolgálás digitalizácója. A háború is egy kényszerhelyzetet szül, az áremelkedésekből fakadó többletkiadások és az elmaradt értékesítések miatti árbevétel csökkenés a hatékonyságnövelésre szorítja a cégeket, és ez fog segíteni a digitalizáció előretörésében – vélekedett Kulifai Zoltán.
Szabó Zsolt Roland (Széchenyi István Egyetem) elmondta, a digitális transzformáció a digitális eszközök elfogadása és integrálása annak érdekében, hogy társadalmi és gazdasági értéket teremtsen, bizonyos kockázatvállalás mellet. Akkor sikeres, ha a digitális kollaboratív rendszerek megtartják a vállalatban keletkező tudást akkor is, ha az alkalmazottak kicserélődnek, ennek az újabb szintje, amikor az automatikus rendszerek veszik át az irányítást bizonyos területeken. Iszonyatos hiány van digitalizációs szakemberekből Magyarországon, és az öt évvel ezelőtti sorrend is ugyanaz volt a DESI indexet tekintve, mint most. A nagyoknak nagy előnye van a területen, de a kisebb vállalatoknak is egyre több lehetőségük van, egyre több megoldás elérhető számukra.
Forrás: Portfolio.hu
