„Célunk az is, hogy a gazdasági és technológiai igényekhez igazodva hozzájáruljunk a munkavállalók informatikai szemléletformálásához” – mondja Solymár Károly Balázs, a Technológiai és Ipari Minisztérium helyettes államtitkára. A politikus beszélt a jelenlegi digitalizációs helyzetről és a digitalizációt elősegítő kormányzati programokról is.

– Az Eurostat adatai szerint a hazai cégek 29 százalékánál dolgozik IT szakember, az uniós tagállamok közül Dániával és Máltával holtversenyben ez a második legmagasabb arány. Helyettes Államtitkár úr volt a 2018-ban záruló Digitális Magyarország program egyik kidolgozója, és részt vett a magyar vidék digitális felzárkóztatásában. Ahhoz, hogy Magyarország tudja tartani ezt a pozíciót, illetve tovább is fejlődjön a digitalizációban Ön szerint a „laikus” lakosság informatikai hozzáértésén érdemes még a következő években fejleszteni vagy inkább az informatikus utánpótlásra kell helyezni a hangsúlyt?

– A 21. században végbemenő, nagy horderejű digitális, technológiai változásokhoz okosan és időben alkalmazkodnunk kell. Alapszintű digitális tudás nélkül már a mindennapokban sem boldogulhatunk. Az informatikusoknak pedig azért kell folyamatosan naprakészen tartaniuk az ismereteiket, mert munkájuk jellegéből fakadóan akár a világ túlsó felén is akadhat náluk jobb szakember, hogy átvegye a feladataikat. A digitális gazdaság a hazai GDP és foglalkoztatás mintegy ötödét adja. Az ágazat még markánsabb növekedését az egyre akutabb munkaerőhiány fékezi. Pedig 2010 óta mintegy 70 ezerrel dolgoznak többen az infokommunikációban, és a pénzügyi szektor után itt a második legmagasabb, tartósan 800 ezer forint feletti a havi bruttó átlagkereset. A szakmai utánpótlás bővítéséhez is elengedhetetlen, hogy az állampolgárok lehető legszélesebb köre bírjon megfelelő digitális jártassággal. A fiatalok számára vonzó lehet a biztos elhelyezkedés és kimagasló kereset, de közérthető, akár szórakoztató szemléletformálással is érdemes felkeltenünk az érdeklődésüket.

– A digitalizáció fejlesztése csökkentheti a vállalatok költségeit, amennyiben több munkafolyamatot is tudnak optimalizálni ezáltal, illetve amennyiben lehetőséget biztosítanak a home office munkavégzésre. Szerepel-e a Minisztérium elképzelései között további program ennek előmozdítására?

– Magyarországon az elmúlt években is komoly programok indultak a lakosság felkészítése, a vállalkozások digitális fejlesztése érdekében. Függetlenül attól, hogy milyen szektorban dolgoznak, tevékenykednek, mindenhol segíteni kell a vállalkozásokat az új technológiák alkalmazásában. A mostanihoz hasonló, nehézségekkel teli időszakokban különösen fontos, hogy a vállalatok a krízisben meglássák a lehetőséget, és az új technológiák nyújtotta eszközökkel „előre tudjanak menekülni”. Egy opció a sok közül a távmunka támogatása digitális megoldásokkal. Az otthonról dolgozók száma a koronavírus-járvány első hullámában 300 ezer fő közelébe szaladt fel. Azóta némi szezonális kilengéssel 80-100 ezerre esett vissza, de még ez is több mint duplája a vírusválság előtti szintnek. A hazai vállalkozások digitális helyzete jelentősen javult az elmúlt években, ám még nem nevezhető ideálisnak. A további előrelépés érdekében a kormány az elmúlt években több programot is elindított. A legátfogóbb, legnagyobb elérésű projekt a 2015 vége óta futó Modern Vállalkozások Programja (MVP), amelybe már közel 16 ezer magyar kis- és középvállalkozás kapcsolódott be. Hamarosan a kormány elé kerül az új Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS), amelynek alapján további intézkedéseket is tervezünk a témában.

– Az emelkedő energiaárak miatt várható-e, hogy az oktatás részben vagy teljesen ismét digitális formában valósuljon meg? Kormányzati oldalról gondolkodnak-e a digitális oktatás további fejlesztésében?

– A járványhelyzet felpörgette a digitális felzárkózást az oktatásban is. Az infrastrukturális fejlesztések lezárultak, az iskolák szélessávú fejlesztése megvalósult, a digitális tananyagok elkészültek. Mint minden területen, itt is tovább kíván haladni a kormány. Cél, hogy a jelenlegi uniós programozási ciklusban is olyan fejlesztéseket hajtsunk végre, amelyek szükség esetén még inkább megkönnyítik az iskolák digitális oktatásra való átállását.

– Amennyiben egy egyetem vagy más oktatási intézmény úgy dönt, hogy spórolási célból digitális oktatásra, esetleg vizsgáztatásra áll át, milyen támogatásra számíthat a kormány részéről?

– Ahogy már említettem, az infrastrukturális lehetőség rendelkezésre áll, de döntő szava ebben a kérdésben a köznevelésért felelős Belügyminisztériumnak, a felsőoktatást és szakképzést felügyelő Kulturális és Innovációs Minisztériumnak van.

– Az elmúlt években több állami projekt is folyt a munkavállalók informatikai szakmára való átképzésére. Folytatódnak-e ezek a programok, esetleg várható-e a képzési díjak részben vagy egészben való átvállalása pályázati vagy egyéb forrásokból?

– A célunk továbbra is az, hogy a gazdasági és technológiai igényekhez igazodva hozzájáruljunk a munkavállalók informatikai szakmára való átképzéséhez, a hatékony szemléletformáláshoz. A korábban e célból indított programok egy része lezárult, némelyik még mindig tart (pl. az Újratervezés Program). Határozott célunk, hogy a jövőben is hasonló kezdeményezésekkel segítsük a magyar emberek és vállalkozások beilleszkedését, boldogulását a digitális világban.

Forrás: https://www.haon.hu/digitalia/2022/11/digitalis-tudas-nelkul-mar-a-mindennapokban-sem-boldogulhatunk