A digitális ipari forradalom, azaz Ipar 4.0 alaposan átalakította a termelésről és gyártásról alkotott képünket, hiszen a legértékesebb nyersanyag 2023-ban már nem a ródium, hanem az adat. Ahogy az lenni szokott vannak élen járók és sereghajtók, azonban egyes iparágakon és technológiákon belül is éles differenciálódás rajzolódik ki az elkövetkező éveket nézve. Mely iparágak a leginkább digitalizáltak és melyek a legkevésbé? Milyen gyakorlati előnye van ezeknek a technológiáknak és melyek fognak „elhúzni” a többitől? Többek közt erről kérdeztük három nagy hazai gyártó- és termelőcég első emberét, akik arra is válaszoltak, hogy melyek a legégetőbb problémák, amelyekre a digitális iparosodás választ adhat.  

A digitalizáció megkerülhetetlenné vált, azonban adódik a kérdés, hogy melyik iparág a leginkább digitalizált és melyik a legkevésbé? „Iparág szerint nem tennék különbséget a digitalizáltság mértékében, ugyanis ma már szinte bármit lehet digitalizálni bárhol, ahol az automatizáció megjelent. A különbséget inkább abban látom, hogy ki ismerte fel a digitalizáció lehetőséget, azaz a folyamtok digitalizált adatainak meglétét, ezeknek az adatoknak a jelentőségét és a feldolgozásosukból származó előnyöket” – mondta Kádár Tamás, a Knorr-Bremse műszaki igazgatója.  

Rumpler Ádám a KUKA sales managere ezzel szemben úgy gondolja, hogy „általánosságban vannak magas szinten digitalizált iparágak – erősen automatizált gyártással, úgy, mint az autóipar, elektronika ipar. Az évek tapasztalata azt mutatja, hogy a magas szintű gyártási megoldások és új technológiák az autóiparból gyűrűztek tovaszerte a többi iparágba. Azonban manapság a gazdasági átrendeződés miatt már más iparágakban is jelentős változásokat figyelhetünk meg. Mindenek mellett a digitalizáció leginkább egy jövőbe tekintő vízió, ami minden vállalat számára a lehetőséget biztosítja a további fejlődésre” – összegezte.

Bodrogi Zsolt a Bodeng Kft. ügyvezetőjének meglátása szerint leginkább a gépgyártás és berendezés gyártás digitalizált és legkevésbé a kertészet, a fóliaházas és az üvegházas termelő vállalkozások. „Az oka véleményem szerint az automatizálásra szoruló feladatok bonyolultsága” – tette hozzá.

A digitalizáció vívmányaival nincs többé a gyártási folyamat során elkallódott adat

„Aki kimarad, lemarad” – gyakran használt kifejezés a digitalizációs folyamatok adaptációja kapcsán, így nem véletlen, hogy az első kérdés, ami felmerül egy-egy ipari digitalizációs projekt, beruházás során, hogy melyek a legégetőbb problémák, amelyekre az képes megoldás nyújtani?

„A digitalizáció magában nem ad választ semmilyen kérdésre. A digitalizáció egy eszköz, hogy adatokat gyűjtsünk és ezeket feldolgozva (jobban) megértsük a folyamatainkat, így azokat fejleszteni tudjuk. A nagymennyiségű adat feldolgozásán és elemzésén keresztül olyan mintázattokat, trendeket ismerhetünk fel, amelyek alapjaiban változtathatják meg a folyamataink megértését. Így véleményem szerint a növekvő komplexitás kezelése, ami igényli a digitalizációt és a digitális adatfeldolgozást”- mondta Kádár Tamás.

Bodrogi Zsolt a munkaerőhiány orvoslásában látja digitalizációs projektek „megtérülését”, míg Rumpler Ádám szintén adatok és adatelemzés párosát említi: „rengeteg adat keletkezik a gyártási folyamat egészén, a digitalizáció vívmányaival ezeket az adatokat nem hagyjuk veszni, sőt hatékonyan a gyártásunk további fejlesztésére és a magunk előnyére tudjuk majd fordítani azokat. Mesterséges intelligencia alapú fejlesztés vagy hibakaresés, preventív karbantartás, big-data analízis csak pár érdekes terület a digitalizációból” – tette hozzá a KUKA sales managere.

Gyakorlati előnyök és „el(őre)húzó” technológiák

„A jól gyűjtött és megfelelően feldolgozott adatok nagy segítséget adnak a problémák valódi gyökérokainak megértésében és így a minőség és hatékonyság növelésében. De ugyanezek az adatok elemzése elvezethet oda is, hogy olyan problémákat fedezünk fel, melyek mindezidáig a komplexitásuk miatt rejtve maradtak, azaz új fejlődési/fejlesztési lehetőségeket nyitnak” – osztotta meg tapasztalatait Kádár Tamás.

Bodrogi Zsolt a gyártás hatékonyságának növelésében, és ezáltal a magasabb profit realizálásban látja a digitális megoldások előnyét.

Ahogy az üzemekben használt megoldások, úgy maguk a technológiák is folyamatosan átalakulnak és formálódnak. Az, hogy hol lesz vajon a digitális transzformáció következő szintje és mely technológiák fognak elhúzni, az egy nehezebb kérdés. Bodrogi Zsolt szerint a fuvarozás fog átalakulni legjobban, az önvezető járművek miatt.

Rumpler Ádám meglátása szerint a „munkaerőpiaci hiány végett a következő években jelentősen meg fog nőni a robotizálás igénye a piacon, ami munkaerő átrendeződéshez is fog vezetni. Véleményem szerint egy automatizált gyártási folyamat digitalizációs szempontból több lehetőséget rejt magában. A hálózatba kötött robotok hatékonyan fognak együttműködni a többi termelőeszközzel és a digitális vívmányoknak köszönhetően további fejlődést érhetünk el a gyártásunkban.”

Kádár Tamás szerint „az egyre nagyobb mennyiségben gyűjtött adatok egyre hatékonyabb feldolgozásával olyan mintázatok, „jelenségek”, lehetőségek kerülnek feltárásra, amelyek a komplexitásuk miatt a digitalizált adatfeldolgozás nélkül eddig „láthatatlanok” voltak. Az egyre nagyobb számítási kapacitásokkal ezek a „detektálások” egyre közelebb kerülnek a folyamatok valós idejéhez, így lehetővé válik a beavatkozás még mielőtt érzékelhető változás állna be a folyamatba, ezzel stabil, hatékony, zavarok nélküli gyártás válik lehetővé.

Április 13-án 9 órától 13 óráig minden az ipari digitalizációjáról fog szólni a Modern Vállalkozások Programja soron következő előadásán, ami a „Digitális ipari forradalom” címet viseli. Bővebb információért kattintson ide!