Az Európai Unió egyik legfontosabb, minden tagállam által elfogadott és támogatott törekvése a minél szélesebb körű digitalizáció elérése a térségen belül, legyen szó az állampolgárok által igénybe vehető szolgáltatásokról vagy a cégek, vállalatok életének bitekre ültetéséről. Ez a folyamat nem lesz egyszerű, de rövid sem – erről is tanúskodik a szeptember 27-én megjelent, „A Digitális Évtized állapota” címet viselő jelentés.

◼︎ Digital Economy and Society Index 2023 = EU Digital Decade

Minden évben tükröt kapnak az Európai Unió tagállamai: ez az eddig a Digital Economy and Society Index (DESI) néven ismert mutató, amely – a többször megfogalmazott módszertani kritikák ellenére – az elérhető legpontosabb képet mutatja arról, hogy miképp áll mind az Unió, mind az egyes tagállamok „digitális szénája”. Őszinte számok mutatnak rá arra, mely területeken teljesít jól a blokk, és melyek azok a kritikus pontok, ahol beavatkozásra, akár együttműködésre is szükség van.

Idén komoly változást jelentett, hogy a nyilvánosságra hozott, igen részletes dokumentum az EU „Digitális Évtized” kezdeményezésének helyzetéről adott számot. Az elemzés így már kevésbé koncentrál a tagállamok különböző területeken elért rangsorára és helyezésére, inkább azt mutatja meg, hogy az Európai Unió által a digitális évtized 2030-ig tartó időszakára vonatkozó, szakpolitikai programban meghatározott, sikeres átalakulás felé milyen előrehaladást sikerült elérni a tavalyi év végéig. Nem meglepő, hogy a jelentés az egész Európai Unióra kiterjedő, összehangolt intézkedéseket javasol, de az egyes tagállamok számára konkrét javaslatokat is megfogalmaz.

Leckét kaptunk

A Magyarországról szóló országjelentés egyértelműen leszögezi: hazánk jelentős, még ki nem aknázott lehetőségekkel rendelkezik. A tavalyi DESI-jelentéshez képest néhány területen sikerült előbbre lépnünk a felmérések alapján, ugyanakkor nem elég jelentős mértékben.

2022-ben a legnagyobb előrelépés a vezetékes, nagyon nagy sebességű hálózat és az 5G lefedettség terén történt – a helyzetet árnyalja, hogy az infrastruktúrában eddig is az uniós átlag felett teljesített az ország.

De ez nem elég: a továbbfejlesztett szolgáltatások által kínált új képességek biztosítása érdekében a digitális infrastruktúra lehetőségeinek teljes körű kihasználását, a lakosság digitális készségeinek javításának szükségességét hangsúlyozza a jelentés.

A szakértők szerint ezért is kiemelten fontos a 2022 decemberében elfogadott Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) megvalósítása. „A Nemzeti Digitalizációs Stratégia a 2022-től 2030-ig tartó időszakra fókuszál. Az NDS megalkotásakor is világosan látszottak azok az irányvonalak, amelyeken haladnunk kell ahhoz, hogy a jelentésben szereplő mutatószámok javuljanak. Viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy az informatikáról és a digitalizációról beszélünk, amely a leggyorsabban fejlődő iparág – gondoljunk csak arra, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szolgáltatások alig egy év alatt mekkora fejlődésen mentek keresztül. Természetesen fontos, hogy legyenek hosszútávú stratégiai irányvonalak, amelyek akár egy komplett évtizedet ölelnek fel, de éppen ez az a terület, ahol akár néhány hónap alatt is forradalmi újítások születhetnek”, mondja a stratégia kapcsán Dr. Pap Sándor,a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) alelnöke.

Az országjelentés szerint elsősorban a digitális kompetenciák és az e-közigazgatás terén van komolyabb lemaradása Magyarországnak. A hazai kis- és középvállalkozások csupán 52 százaléka rendelkezik alapszintű digitális képességekkel, csak 21 százaléka használ felhőszolgáltatásokat, az MI és big data szolgáltatások elterjedtsége pedig alig fele az uniós átlagnak.

A digitális közszolgáltatások terén némiképp vegyes a kép. Az állampolgárok és a vállalkozások számára rendelkezésre álló közszolgáltatások terén Magyarország elmarad az EU-s átlagtól (előbbi 68 pont az átlag 77-tel szemben, utóbbi 76 pont a 84 ellenében). Az EU-n belül a szóba jöhető ügymenetek 84 százaléka intézhető online, míg ez nálunk 76 százalék, és ezzel Magyarország a rangsor 23. helyét foglalja csak el. Az internethasználók négyötöde (81 százalék) viszont vett igénybe e-kormányzati szolgáltatást, ami jobb, mint az EU 74 százalékos átlaga. „Mindkét területen van feladatunk az elkövetkező években”, fogalmaz ezzel kapcsolatban az NHIT alelnöke.

Piaci szemszögből

Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke is ismerős sorokkal és grafikonokkal találkozott a jelentésben. „Sajnos nem került elő váratlan vagy meglepő megállapítás Magyarországgal kapcsolatban. A legnagyobb lemaradást továbbra is a humán tőke és a vállalkozások digitalizációja kapcsán mutatja a jelentés, mi pedig az IVSZ-nél már évek óta kongatjuk ezzel kapcsolatban a vészharangot: több digitális készségekkel rendelkező szakemberre van szükség. Ahhoz, hogy Magyarország a digitalizáció nyertese lehessen, nemcsak programozókra van szükség, hanem a nem informatikai munkakörökben is elvárás, hogy a munkavállalók fejlett digitális készségekkel rendelkezzenek. Az MI-technológiák térhódításával sem oldódik meg a probléma, sőt, még fontosabb lesz a munkavállalók képzése. A munkatársaknak az alsó szintektől egészen a C-szintű vezetőkig el kell sajátítania az új típusú készségeket, hiszen a napi munkát minden területen egyre inkább hatékonyabbá teszi a mesterséges intelligencia”, fogalmaz a szakember.

A Magyarországra vonatkozó eredmények kiválóan szemléltetik, hogy a digitalizációt nem lehet csupán „hardveroldalról” megoldani: hiába van a hazai széles sávú összeköttetések aránya, a digitális infrastruktúra az uniós átlag felett, ha eközben sem a lakosok, sem a vállalkozások nem profi felhasználók, folytatja Vinnai Balázs. „Úgy vélem, mindenkinek van felelőssége a digitális készségek szélesebb elterjesztésében: a kormányzatnak az oktatási politikában, a vállalatoknak a saját belső képzéseik szintjén, illetve az online piacok felé való nyitásban”, teszi hozzá.

Az IVSZ elnöke emellett hangsúlyozza az egyének felelősségét is, hiszen hamarosan szinte nem is lesznek olyan munkakörök, amelyek betöltéséhez nem lesz szükség digitális tudásra. Nagyon fontos, hogy a munkavállalók felismerjék, hogy a digitális készségek megszerzése elemi érdekük, és nyitottak legyenek a folyamatos tanulásra. „Szerencsére vannak azért pozitív változások is: 2022-höz képest mintegy kétezerrel több diák kezdte meg tanulmányait informatikai szakokon, emellett az IVSZ részvételével itthon is elstartolt a DigitalTech EDIH- (European Digital Innovation Hubs, európai digitális innovációs központok) program, amelynek célja, hogy az uniós kkv-k versenyképességét a digitális készségek javításával fokozza, és nemcsak elméletben”, említ egy reményteli változást Vinnai Balázs.

Megvannak a tennivalók

A Digitális Évtized 2030 jelentés a helyzetkép felvázolása mellett a tennivalókra is ad javaslatot. Az idei ajánlások szerint hazánknak egyértelműen több erőfeszítést kell tennie a digitális készségfejlesztés terén, különösen fontos növelni a legalább alapszintű ismeretekkel bírók körét, de a tanárok és a felnőttek továbbképzése is éppen ilyen fontos. A vállalkozások továbbfejlesztése továbbra is megkerülhetetlen, hiszen ahogy fentebb is idéztük, a kkv-k alig több, mint fele rendelkezik alapvető digitális ismeretekkel, ami jelentős elmaradás a 70 százalékos uniós átlagtól.

Hiába áll viszonylag jól Magyarország a távközlési infrastruktúrák kiépítettségében, az 5G-hálózatok terén még tovább kell folytatni az erőfeszítéseket, mint ahogy a közszolgáltatások digitalizációját is fel kell gyorsítani. „Ezek mind olyan összetett területek, amelyhez a kormány, a piaci szereplők és a hozzánk hasonló szervezetek együttes munkájára van szükség a fejlődéshez, ahogy azt megfogalmaztuk az Összefogás a digitális Magyarországért című felhívásunkban”, mondja Vinnai Balázs.

A jelenlegi forráshiányos környezet nyilvánvalóan nem segít a helyzeten, de azért nem ez az egyetlen probléma, folytatja az IVSZ elnöke. (A már megjelent DIMOP Plusz operatív programokról lásd a „Lesznek források” című keretet!) Az elérhető források sem hasznosulnak mindig optimálisan, a vállalatokat edukálni kell arra vonatkozóan, hogyan tudják leginkább kihasználni a digitális átállásban rejlő előnyöket, miért éri meg stratégiai szinten kezelni ezt a területet, és mely digitális megoldások tudják őket leghatékonyabban segíteni abban, hogy versenyképesebbé válhassanak.

Mindezek persze nem csak Magyarországra jellemző nehézségek – az EDIH-program léte önmagában jól szemlélteti, hogy az elégtelen digitális készségek nem csak itthon jelentenek problémát. Az IVSZ a DigitalTech EDIH-en keresztül térítésmentes képzésekkel, tanácsadással segíti majd helyi kkv-k százait, említ egy lehetőséget Vinnai Balázs. Ezek gyakorlatorientált képzések, a résztvevők képesek lesznek a gyakorlatban is hasznosítani az új ismereteket akár kibervédelmük erősítéséről, pénzügyeik digitalizálásáról, blokklánc- vagy oktatási technológia bevezetéséről vagy üzletfejlesztésről van szó.

Fájnia kell a digitalizáció hiányának

Természetesen az októberi Infotér Konferencián is szóba került a Digitális Évtized 2030 jelentés, és annak a vállalkozások digitalizációjára vonatkozó része. A témában rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy nem feltétlenül a források hiányoznak a kis- és középvállalkozások digitalizációjához, hanem sokkal inkább a gondolkodásmódon kellene alakítani.

Kott Ferenc, az MKIK Digitalizációs Kollégiumának elnöke az idén lezárult Modern Vállalkozások Programja (MVP) kezdeményezés tapasztalatait felidézve elmondta, hogy nemegyszer kognitív gátjai voltak a fejlesztéseknek. Sok esetben nem csak igény nem volt a digitalizációra, hanem arra szükséges rosszként tekintettek – mintha kevesen fogták volna fel, hogy a vállalkozás elemi érdeke lenne a modern rendszerek használata, az adatok elemzésén alapuló döntéshozatal vagy éppen a kiberbiztonsági fenyegetettségek elleni védelem.

„Amíg nem fáj eléggé, addig nem lesz változás”, hangzott el a panelbeszélgetés egyik kulcsmondata. Márpedig a jelek szerint nem fáj eléggé, a piacok némely szegmensében nincs akkora verseny, hogy az digitalizációs versenyképesség-javításra szorítsa a cégeket. Szűr Krisztián, a 4iG IT infrastruktúra és szolgáltatások igazgatója elmondta, hogy a több tízezer kkv-ból csak pár száz van, amelyik bármilyen kiegészítő szolgáltatást (például DDoS-védelmet) igényel az alapszolgáltatások mellé.

Németországban ez másképp van: ott nem az informatikai szállítók „üldözik” a vállalkozásokat, hanem az ügyfelek keresik fel a megoldásszállítókat. A nehézségek ellenére az MVP szép sikereket ért el, és ahol sikerült áttörni a negatív attitűd falát, ott hirtelen a legnagyobb innovátorok lettek a cégvezetők, tette hozzá Kott Ferenc.

Pomázi Gyula független szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szerencsés összefoglalóan csak „kkv-kat” emlegetni, mert minden szegmens más, és más problémák, kényszerek mozgatnak egy 50 fős járműipari beszállítót mint egy 50 fős ügyvédi vagy könyvelőirodát. A digitalizációt a teljes értékláncra kell alkalmazni, nem egyetlen cégre, hogy lehetőségeit teljes mértékben ki lehessen használni.

Mi több, a digitalizációnak és az innovációnak kéz a kézben kell(ene) járnia, hiszen szorosan összefüggenek. A hazai kis- és közepes vállalkozások nem csak a digitalizációban, hanem az innovációban is az uniós átlag után kullognak. Pomázi Gyula nemzetközi kontextusba helyezte a kérdést: Dél-Koreában az innovációk több mint feléből (55 százalékából) lesz üzleti eredmény, az Egyesült Államokban 70 százalékból – Magyarországon viszont csak 7 (!) százalékból.

Forrás: https://itbusiness.hu/technology/aktualis-lapszam/strategy/helyunk-a-digitalis-vilagban/