A vállalatirányítási szoftverek használatában a magyar vállalkozások négy év alatt kilenc helyet léptek előre az európai rangsorban a legutóbbi DESI-index szerint. De milyen megoldásokból választhatnak, és mi alapján teszik ezt a cégek, milyen igényeik vannak, és milyen technológiák szolgálják ki azokat?

◼︎ Ügyviteli szoftverek kkv-knak

A fent említett adatok mellett is sajátos jellemzője az ügyviteli szoftverek magyarországi piacának, hogy nehezen indul el akár adat-, akár rációvezérelt irányba, mondta el megkeresésünkre Bakk József, az IDC Magyarország ügyvezetője. Ez azt jelenti, hogy a kkv-k vezetői még mindig inkább hisznek a 10-20-30 éves szakmai tapasztalatban, mint akár egy jó szoftverben, vagy a céges adatok egységes vállalati térbe terelésének hatékonyságnövelő hatásában.

Tovább él a kockás papír

A vállalkozók még mindig jobban bíznak abban, ha találnak valakit, aki már több évtizede végzi az adott tevékenységet, szögezte le Bakk József. „Érdekes, hogy még mindig hiszünk a kockás papírban, így el kell fogadni ezt is. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a kkv-k alsó harmada még a digitalizáció minimális követelményeit sem teljesíti. Ennek az az alapvető oka, hogy a vállalkozások jó része forráshiánnyal küzd. Ha viszont találnak forrást, akkor élnek a lehetőségekkel – az uniós kiírásoknak jelentős ösztönző hatásuk van”, mondja.

Bakk József azt is hozzátette: a vállalkozások elvárásai az ügyviteli szoftverekkel szemben nem feltétlenül tudatosak. Minimumkövetelményként ugyanakkor megfogalmazható az egyszerűség, a könnyű kezelhetőség és az alapvető folyamatok optimális kiszolgálása. A kisvállalkozásoknál általában szinte mindenki többféle feladatot is ellát, ezért előnyt élveznek a több funkcióval rendelkező, modulokból álló szoftvercsomagok.

Ami a szállítói oldalt illeti: a piac folyamatosan koncentrálódik és specializálódik, egyes piaci szereplők a kkv-k, mások a nagyvállalatok piaci igényeire reflektálnak. Van némi átfedés is: a nagy piaci szereplők is „lőnek” a kkv-kra is, de létezik egy kisebb kör, amely inkább a kis- és közepes vállalkozások elitjére, a 4-500 fős vállalatokra koncentrál.

Bakk József szerint a kisvállalkozások körében nő a felhő-alapú eszközök relevanciája, egyszerűen azért, mert ezek a cégek kevésbé bürokratikusak, nem kell a nagyvállalatoknál szokásos bonyolult hivatali utat bejárni.

Van hazai

Czimbalmos Leventének, az MKIK Digitalizációs Kollégiuma titkárának, az MVP módszertani vezetőjének átfogó képe van a kkv-k digitalizációs helyzetéről és igényeiről az általa is vezetett Modern Vállalkozások Program (MVP) révén.

„Bőséges és szerteágazó a választék a piacon az üzleti szoftverek terén – mondta. – Úgy látjuk, a kínálat jól lefedi az üzleti és ügyféligényeket. Míg az alapvető irodai szoftverek szegmensében meglehetősen felülreprezentáltak a külföldi Big Tech gyártók termékei, addig az üzleti szoftverek világában a nemzetközi termékek mellett erőteljesen megjelennek a hazai fejlesztések is. Előbbi persze törvényszerű; a nagy szoftvercégek bázisát jelentő anyaországok erőforrásai, gazdasági adottságai, valamint tekintélyes belső piacai nagyságrendekkel más növekedési pályát tesznek lehetővé. Ezek a vállalatok megerősödve, komoly pénzügyi és technológiai erőfölénnyel lépnek a külpiacokra, alkalmazásaik, platform-megoldásaik szempillantás alatt válnak nemzetközi sztenderddé, oligopol-pozícióba juttatva tulajdonosaikat. Helyettesítésük lényegében kizárt és tulajdonképpen nem is feltétlenül indokolt.”

Könnyű elveszni az adatviharban

A szakember hozzátette: a kisebb beruházások, az irodai szoftverek világa ennek megfelelően hangsúlyosabban igényvezérelt, hiszen ezek a kkv-k legalapvetőbb üzleti igényeire, mindennapi szükségleteire nyújtanak egyszerű, gyors, praktikus megoldásokat.

Czimbalmos Levente elmondása szerint a kis és közepes hazai fejlesztő cégek önerőből roppant csekély mértékben képesek valós szoftverinnovációkra. Ez nem pusztán a nemzetközi porondon jelen lévő, unikális produktumok számából, hanem a szoftverekre beadott hazai szabadalmakból is egyértelműen kiderül. Mindez azt is jelenti, hogy az élvonalbeli technológiák ‒ mint a mesterséges intelligencia ‒ terén kénytelenek a nagy külföldi piaci szereplők megoldásaira támaszkodni, és kialakul a platformfüggőség.

Persze nem is várható el, hogy ezeken a területeken ők maguk fejlesszenek, hiszen rettentően forrás- és erőforrás-igényes technológiákról van szó. Szerencsére úgy tűnik, hogy ezekkel a megoldásokkal talán időben elindult a kísérletezés: a hazai IT-cégek jól és változatosan építik be az MI-t és a többi újdonságot saját szolgáltatásaikba és termékeikbe, fejlesztik kompetenciáikat, haladnak a korral. „Nem is lehet másként, hiszen ma már a legegyszerűbb eszközök is ontják magukból az adatokat. Ezzel az adatviharral az emberi képességek, vagy egyszerű algoritmusok már képtelenek megbirkózni. Ilyenkor jön képbe a mesterséges intelligencia”, teszi hozzá.

Támogatás nélkül nehezen megy

A testre szabott, egyedi, üzleti szoftverek világában ezzel szemben nagyon is szépen helytállnak a hazai szoftvercégek, belpiaci részesedésük tekintélyes, amelyet szükséges minden eszközzel megtartani, sőt, tovább növelni.

„Ezek a megoldások bonyolultabbak, komplexebbek, erőforrás- és adott esetben költségigényesebbek. A felhasználó vállalkozások érthetően bátortalanabbul közelítenek egy ilyen beruházáshoz. Ezek a projektek inkább épülnek a kínálatvezéreltségre, hiszen az alkalmazó cégek sok esetben nemcsak a saját üzleti igényeiket nem tudják megfelelően definiálni, de azzal sincsenek pontosan tisztában, mit lehet elvárni a szoftvertől – jelentette ki Czimbalmos Levente. – A kínálatvezéreltséget az európai uniós pályázatok kötött keretrendszere is erősíti, hiszen csak a kiírásokban meghatározott funkcionális területek ellátását célzó, az előírt műszaki-szakmai követelményeknek megfelelő szoftverek számolhatók el, más egyéb nem.” Bakk Józsefhez hasonlóan ő is úgy látja, hogy a kkv-knál akkor nő meg a költési hajlandóság, ha rendelkezésre áll valamilyen külső, jellemzően vissza nem térítendő forrás.

Forrás: Mindenre van megoldás - ITBUSINESS