Esettanulmány címe:
Lean módszertan bevezetése egy tejipari gyártó cégnél
Az esettanulmányban szereplő ügyfél ágazati besorolása:
feldolgozóipar
Az esettanulmányban szereplő ügyfél piaci bemutatása - ágazat, cégméret, piaci körülmények, erőforrások:
A cég Magyarország egyik jelentős, magánkézben lévő, családi alapítású tejipari cége, amely közel harminc éves múltra tekint vissza. Méretét tekintve a közép- és a nagyvállalati méret határán helyezkedik el, az egész cégcsoportot tekintve - amely az ellátási lánc több elemét (nyersanyag előállítás, feldolgozás, nagykereskedelem) is lefedi - nagyvállalatnak tekinthető. A cég erőforrásai biztosak, azonban a piaci verseny, elsősorban a kiskereskedelemben jelen lévő nagy áruházláncoknak köszönhetően, nagyon erős.
A megoldandó üzleti probléma bemutatása:
Ügyfelünk 2019 végére elérkezett arra a méretgazdasági pontra, ahol önmagában a nagyobb termelési volumen már nem jelent további hatékonyságnövelő potenciált, ellenkezőleg, csak a határbevételt meghaladó határköltséggel volt képes a további árbevétel növelésére - a korábban megszokott üzemszervezési és vezetési eszközrendszer alkalmazása mellett.
Szakértői felmérésünk megállapította, hogy a versenyben maradás és a piaci részesedés növelésének egyetlen módja a korábbinál nagyságrenddel hatékonyabb működési mód kialakítása, különös tekintettel a termelést kiszolgáló támogató folyamatok fejlesztésére és digitalizációjára.
Az alkalmazott megoldás bemutatása és a bevezetést követően elért üzleti előnyök:
A probléma természete a LEAN módszertanon alapuló szervezési-működtetési eljárások és szemlélet bevezetését adta, mint legjobban alkalmazható megoldás.
Az első szakaszban a stratégiai célok meghatározása és lebontása után ismétlődő műhelymunkák keretében ismertettük a felső-, és középvezetéssel a lean menedzsment, a 7 veszteség, az 5S és a minőségi munkakörnyezet kialakítására vonatkozó elméletet és közös gyakorlatokat végeztünk velük.
A második szakaszban néhány termelési üzemrész, művelet mélyelemzését és értékáram-optimalizálását végeztük el, majd mutatószám-rendszert dolgoztunk ki, amely a stratégia megvalósítását támogatja. Ekkor tekintettük át az időgazdálkodás alapelveket amelyet a vezetők mindennapi munkavégzésének első fokú digitalizálása követett (elektronikus, megosztott naptárak, megosztott adminisztratív felületek - fájlok, dokumentumok stb. bevezetése).
A harmadik szakaszban célzott projekteket indítottunk önálló területek fejlesztésére úgy, mint: karbantartás, laborvizsgálati adminsztráció fejlesztése, visszatérő minőségügyi problémák strukturált megszüntetése.
A fejlesztés jelenleg idáig jutott el, az elért üzleti előnyök pedig a következők voltak a mai napig:
1) Adatvezérelt működés bevezetése.
2) Adminisztrációval töltött idő radikális csökkentése célterületen.
3) Támogató folyamatok hatékonyságának, időbeliségének és minőségének a növekedése.
A sikeresség néhány mérőszáma:
1) ütemezett karbantartások határidőtartása 27%-ról 96%-ra növekedett.
2) vevői kiszolgálás határidőtartása 95% felett stabilizálódott.
3) gyártásütemezés határidőtartása 45%-ról 70%-ra növekedett.
