Esettanulmány címe:
Létesítményüzemeltetés a Budapesti Gazdasági Egyetemen
Az esettanulmányban szereplő ügyfél ágazati besorolása:
oktatás
Az esettanulmányban szereplő ügyfél piaci bemutatása - ágazat, cégméret, piaci körülmények, erőforrások:
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Magyarország legnagyobb gazdaságtudományi egyeteme, az összes gazdasági alapszakján piacvezető. A legtöbben ide nyernek felvételt a gazdaságinformatikus és a kommunikáció és médiatudomány alapszakokra is, míg a nemzetközi tanulmányok szakon az ELTE után a 2. helyezettek. Büszkék arra, hogy a BGE Magyarország 4. legnagyobb egyeteme.
Jogelődjük, a Budapesti Gazdasági Főiskola 2000. január 1-jén jött létre, de elődintézményeink jogfolytonossága révén közel 170 éves szakmai múltra tekintenek vissza.
Eltérő életkorú és funkciójú épületek 75 000 négyzetméteren. Különféle műszaki megoldások.
Felsőoktatás.
A megoldandó üzleti probléma bemutatása:
A modellváltó egyetemek előtt egyértelmű út van kijelölve. Hatékonyabbá, átláthatóbbá kell tenniük a működésük minden dimenzióját, így az infrastruktúra üzemeltetést is.
A fenntartói elvárások egyértelműek: legyen hatékony a működés, legyen átlátható, mérhető az üzemeltetés.
A modellváltás tehát szemléletváltás is hoz magával. Teljesen megváltoznak a fenntartói elvárások az üzemeltetéssel kapcsolatban.
Fontos és hangsúlyos szerepet kap az infrastruktúrával kapcsolatos döntések meghozatalához szükséges adatok rendelkezésre állása és kiemelt szerep jut az ügyfélélménynek is.
Ezekre a fenntartói elvárásokra csak a digitalizáció jelenthet igazi, hosszútávú választ és megoldást.
Ez teszi lehetővé olyan vezetői riportok, adatelemzések elkészítését, amik mentén stratégiai, hosszútávú döntéseket lehet megalapozni az egyetemi infrastruktúrával kapcsolatban.
És ami a legfontosabb: a digitalizáció segítségével el lehet indulni az ügyfélközpontú szolgáltatói feladatellátás irányába, aminek a fő célja mind a hallgatói, mind az oktati ügyfélelégedettség. Ez az eszköz az, amivel meg lehet teremteni egy élhető, fenntartható XXI. századi felsőoktatási intézmény/campus üzemeltetési alapjait, feltételeit.
Az alkalmazott megoldás bemutatása és a bevezetést követően elért üzleti előnyök:
Merjünk belevágni és ne maradjunk le!
Gyakori kifogás, hogy csak megfelelő BIM esetén van értelme CAFM bevezetésének, de most egyértelművé vált, hogy kezdetleges, akár csak excel táblázatban létező, kezdetleges BIM esetén is van értelme a bevezetésnek. Nem is kevés!
Olyan riportokat, adatok és üzemeltetési tapasztalatokat generált már most 6 hónap alatt a rendszer, amit nagyon jól lehet hasznosítani a tervezések, stratégia alkotások és döntések során. Olyan mérőszámokat sikerült detektálni, amik nagyban elősegítik az üzemeltetés munkáját.
Néhány konkrétum:
Pontosan meg tudjuk mondani, hogy m2 alapon fajlagosan melyik épületben van több hibabejelentés. Ennek segítségével meg tudjuk határozni, hogy melyik épület milyen állapotban van. Tudjuk az épületeket állapot szerint rangsorolni tényadatok és nem intuíció alapján. Számokkal alátámasztva rá tudunk mutatni egy épületre, hogy „erre kellene több felújítási keretet meghatározni.”
Tudjuk szűrni és csoportosítani a bejelentéseket. Ennek segítségével pontosan meg tudjuk határozni, hogy egy-egy épületben mik a tipikus hibák, hová kell fókuszálni a jövő évi TMK és/vagy felújítás során.
Látjuk azt, hogy egy-egy épület üzemeltetési csapata mekkora terhelést kap. Mennyi és milyen jellegű bejelentéseket kapnak. Ennek eredményeképp tudjuk irányítani az üzemeltetési erőforrásokat onnan ahol kevesebb a terhelés oda, ahol a nagyobb az igénybevétel.
Az adatokkal tudjuk a csapatot is motiválni. A számokkal egyértelműen meg tudjuk nekik mutatni, hogy van értelme annak, amit csinálnak!
Már vizsgáljuk a transzparens és objektív KPI-ok kinyerését és alkalmazását az üzemeltetési csapat bónuszcéljainak meghatározásában. (Ami egyébként egyértelmű fenntartói/tulajdonosi elvárás.)
Ezek csak néhány szemelvény az előnyök közül.
